Blog
Ismered az életszalagod?

Ismered az életszalagod?

Inspiráló e számunkra, hogy véges az időnk vagy sodródunk az árral az időben, és a mélyben arra gondolunk: Mindjárt vége, nem éri meg csinálni. Mindjárt vége, égessük két végén a gyertyát. Mondhatom azt is: Tehetek valamit magamért, úgy, hogy abból mások is profitáljanak? Ismerős gondolatok?

Hiába is tagadnám, hogy elmúltam negyven. Itt kopogtat a midlife crisis? Amíg ezen töprengenék, hasznosnak látszik a múlt idők sikereit és kudarcait nem feledve a jövő tervezésén munkálkodni. Ahogy azt egy pár sorral feljebb olvashattuk: véges az időnk. Jó hír azonban, hogy, ha nem is tudjuk pontosan, mennyi van hátra, meg lehet tervezni. Lehetőségeink széles tárháza előttünk áll. Rajtunk múlik, mit és mikor teszünk. Egy biztos, amíg élünk, még nem késő BÁRMIBE is belekezdeni, Ha meghaltunk, már késő lesz elkezdeni zongorázni tanulni. Pedig mindig azt akartuk, de volt jobb dolgunk is. Ne késlekedjünk tehát!

Motiválóan hat ránk, ha van tervünk. Az is hasznos, ha szembe tudunk nézni azzal a gondolattal, hogy egyszer, még ha a távoli jövőbe vész is a végzetünk, egyszer el fog jönni. Vajon miért nem élhetünk tovább? Van határa az életnek?

Mára már tudományosan bizonyított tény, hogy a magas életkort a FOXO 3 elnevezésű gén pozitívan befolyásolja. Ez az élethosszító hatás különösen fennáll abban az esetben, ha a táplálkozási szokások is megfelelően alakulnak. Azonban nem ment meg minket a genetika és a lehető legjobb életmód sem. Nem élhetünk örökké. Az okokat keresve számtalan teória látott már napvilágot. Az egyik ezek közül az evolúciós elmélet, mely szerint, ha utódokat hoztunk a világra, már elértük a célunkat, – biológiai értelemben mindenképp – nincs már szükség a fittségre, jöhet az öregedés. Kell a hely a fiataloknak.

A molekulák szintjén zajló kutatások közt egy sor természetes féket találtak, melyek öregítenek minket. A kromoszómák a sejtosztódás során mindig veszítenek csekély mértékben a hosszukból. Ez a folyamat addig tart, míg már annyira megrövidülnek, hogy további osztódásra már képtelenné válnak. Ez határozza meg a „Hayflick határt”, ami a kutató Leonard Hayflick szerint 120 évre tehető számításai szerint. Az őssejtek is elöregszenek idővel, így már nem lesznek képesek a máj és szívizom sejteket megújítani.

Segítségül vettem: Katrin Ewert: Darum altern und sterben wir. https://www.quarks.de/gesellschaft/wissenschaft/darum-altern-und-sterben-wir/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük