Bő két hónap telt el hasonló témájú bejegyzésem óta. Vegyük sorra mi történt a kertben, mi történt a kertésszel?

Még áprilisban kezdtem bele ahogy írom is korábban: régen dédelgetett álmaim egyikének megvalósításába.

A magok elvetése után mindennapos feladattá és tevékenységgé vált a palánták gondozása. Hűvös volt az április, úgyhogy minden reggel felhoztam az éjjelre a garázsba cipelt palántás ládákat, hogy ne fagyjanak meg. Micsoda öröm volt látni, ahogy elkezdtek kibújni a kis növények. Kezdtük találgatni: muhar vagy paradicsom? Pár hét után és a mindennapos locsolás és napfürdőztetés mellett meg tudtuk már különböztetni a paradicsomot, paprikát, zellert.

Eljött aztán a nagy nap! Kiültettem a palántákat a kiskertbe. A petrezselyem is kihajtott már. Egyre zöldebb lett minden, napról napra nőtt és fejlődtek a növények, így köszönve meg a gondoskodást.

Nem lehet minden azonban ilyen sima és felhőtlen. A sok csapadék (és persze a túl sok locsolás) miatt megjelentek a szomszédos rózsabokron és aztán a petrezselymen, paradicsomon a levéltetvek. Ökokert ide, egészségügyi vészhelyzet oda, elmenetem a közeli kertészetbe segítséget kérni. A permetszer megtette hatását, kis idő múltával eltűntek a levéltetvek. Nagyobb veszedelem jött ezután. A meztelen csigák ledarálták a petrezselymet, zellert és a büdöske nagy részét is. Erre a csapásra nem voltam felkészülve. De jó lett volna, ha rendszeres kávézóként a zaccot a kert köré szórom!

Kedvemet nem vesztettem el, hiszen a paradicsom szépen fejlődik, büdöskét vetettem még újból, a paprika is megúszta a támadást! Elkezdem gyűjteni a kávézaccot, meglátjuk, hogyan működik ez az ökomódszer! Közben megerősödtem abban a tapasztalatomban is, hogy a paradicsomot nem szeretik a csigák! Pár napja az első virágok után megjelentek az első kis paradicsomok is. Közben a fel nem használt palántáimat elajándékoztam, nem volt szívem kidobni őket.

A kiskert számomra olyan, mint egy mentorálási folyamat. A cél meghatározása után tervszerűen, rendszeres tevékenységekkel törekedtem sikerem felé. Nem maradtak el a nehézségek sem, amire megoldást kerestem, segítséget vettem igénybe. Mindenki örömére növekszik a paradicsom, még ha nem is kerül a levesbe petrezselyem, bízom a jövőben és a paradicsomban!

Sokat ismételtem és tanultam a kiskerttel. Rosszabb napokon „terápiás” gyomlálással nyugtathattam magam. Kisétálva a kertbe minden nap örömet okoz a pozitív változás és az, hogy önállóan létrehoztam valamit.

Ökokert 2.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Gratulálok! Érkezik a hírlevél!

Hiba történt! Próbáld újra!

Bekacsintó will use the information you provide on this form to be in touch with you and to provide updates and marketing.